ARABELLA.
– Itt vagy. Üzentem. – mondom Dexnek, aki a találkozó felénél dörzsöli a szemét. – Sajnálom, nem néztem a telefonomra.
– Jól vagy? – kérdezem, látva a mogorva arcát, mire ő csak hümmög. – Jól.
– Biztos? Történt valami? Nem találtad meg Veronicát?
– De, megtaláltam. – motyogja, és leengedi a kezét az arcáról. – Csak nem abban az állapotban, amire számítottam.
– Jól van? Hol van?
– Elment.
















