ARABELLA.
– Dőlj hátra! – mondom Alexandernek, miközben párnát igazítok a háta mögé, de ő megrázza a fejét. – Tudok én magamra vigyázni, Arabella.
– Ne légy már ilyen konok! Befogod a szád, és hátra dőlsz! – mondom ráncolt homlokkal, mire ő kuncog egyet, és most először engedelmeskedik a parancsomnak.
– Ez azért durva volt – jegyzi meg, amikor leveszem a kezem a párnáról, én pedig vállat vonok. –
















