ARABELLA. A lábaim közt látom Alexet, ahogy a fejem hangos nyögéssel a kanapé karfájára zuhan, miközben a nyelvem a magom körül érzem. – Alex… – suttogom a nevét, és a fürtjeibe markolok. A puncimra szorított ajkai zsonganak, a vibrálás megrázza a testem, és még jobban elázom a nyelvén. – Ó, istenem… – A másik kezem a mellemre vándorol, a ruhámon keresztül szorítom, a szemeim lecsukódnak, a lábujj