ARABELLA. Hátra tolja a székét és feláll, majd kinyújtja nekem a kezeit, én pedig megfogom, hagyom, hogy kirángasson a helyemről. Az osztály elejére vonszol, én pedig zihálok, amikor a tanári asztalra ejt, elém guggolva. - Alex, én... - kezdem el mondani, miközben a szemem az ajtóra vándorol, ő pedig azt mondja. – Le van zárva. – Tekintetem rá, ő pedig széttárja a lábaimat, és közelebb lép.