ALEXANDER.
Én: Úton vagyok.
Újabb válasz nem érkezik, így hát sóhajtva visszadobom a telefonom a zsebembe, majd anyámhoz fordulok, aki felém emeli a fejét. Szemöldöke kérdőn felvonva, így szól: "Minden rendben?"
"Csak a céggel van valami. Nagyon furcsa dolgok történnek, és nem értem, hogy." – mondom fáradt hangon, mire a kezében tartott képkeretet leengedi maga mellé. "Furcsaságok mindig történnek
















