ALEXANDER. – Nem akarok elmenni – motyogom, és az arcomat Arabella nyakába fúrom, kezem pedig a derekára kulcsolom, szorosan magamhoz húzva. Kuncog, próbál elfordulni, de nem engedem. Még kétszer próbálkozik, aztán sóhajtva rácsúsztatja a kezét az enyémre, ujjai finoman cirógatják a csuklómat, miközben megszólal: – Akkor ne menj. – A családod… – Biztos vagyok benne, hogy nem bánják, ha itt vagy. R