VERONIKA.
– Maradj itt! – mondom Dexnek, és ahogy a kocsi ajtajához fordulok, keze a kilincsre csúszik, megállítva a mozdulatomban. Visszanézek rá, kérdőn: – Biztos, hogy nem gond, ha egyedül megyek be?
– Tudom, hogy sokkal rosszabb lenne, ha velem jönnél – felelem, mire sóhajt. – Csak… talán elkísérhetnélek, és ott a háttérben maradnék?
– Nem, Dex. Maradj a kocsiban.
– Mi van, ha bántani akar?
–
















