– Mi? – kiáltom, szinte megfulladva a szótól. – Péter kómában van? – Orvosilag előidézett kómában, igen. A sziréned alaposan helybenhagyta; két átszakadt dobhártya, enyhe agyvérzés, belső zúzódások, mintha leesett volna egy lépcsőházban… A szemem elkerekedik, ahogy a bűntudat gyötörni kezd. – Wake ezt mind a hangjával csinálta? – Lenyűgöző, nem igaz? Kár, hogy Pétert ki kell ülnünk a következő nap