Stan előretántorog, szeme összeszűkül, miközben próbál rám fókuszálni. "Te… kurva!" A szó úgy hasít bele az éjszakába, mint egy kés, és rám ront, kezeit kinyújtva, mintha meg akarna fojtani. Gyorsan hátralépek, kikerülve a szorítását, de a szoba nem nagy, és nincs sok hely visszavonulni. "Stan, állj le!" parancsolom, próbálva a hangomat határozottnak, tekintélyesnek tartani. "Mit csinálsz? Részeg