Újra nyolcéves vagyok, szüleim jachtjának fedélzetén állok, a sós szellő tépi a hajam. A levegő óceánillatú – friss, tiszta, egy csipetnyi vad és zabolátlan érzéssel.
Új-Zéland partjainál járunk, ahol a tenger mély, végtelen kék, az ég pedig hatalmas vászonként terül el felettünk, amelyet a lenyugvó nap rózsaszín és narancssárga csíkokkal fest meg.
Ez egy családi vakáció, egyike a soknak, amelyeke
















