Az álom először lágyan és ismerősen fonódik körém. Újra gyerek vagyok, a Földközi-tenger partján állok, a nap melegíti a hátam, ahogy a vizet nézem.
És mellettem ott van ő – a nagymamám, Cara, bár én mindig csak Nagymamának hívtam. Pont úgy néz ki, ahogy emlékszem rá, hihetetlenül gyönyörű, azzal az időtlen arccal, ami bárhol lehet harmincöt és ötvenöt között. Hosszú, sötét haja lágy hullámokban o
















