Hamarosan kopogtatnak az ajtón. – Menjen csak, kedvesem – mondja a nő, és gyengéden a helyes irányba lök. Hálásan bólintok felé – még a nevét sem tudtam meg –, miközben egy őr jön, hogy levezessen. Amikor leérünk az egy emelettel lejjebbi pihenőhöz, halkan kinyitja egy szalon kétszárnyú ajtaját. Én érkezem utoljára. – Fay – kap levegő után Janeen, és a fejem azonnal felé kapom. Egy süppedős kanapé