Daniel bólint, de én újra rájuk nézek, váltogatva a tekintetemet közöttük. – Várjatok – mondom –, hozzatok képbe. Mi olyan rossz ebben? Kent nem szól semmit, csak engem bámul – azt hiszem, kihívóan, hogy magamtól jöjjek rá. De Daniel megrázza a fejét, és elmagyarázza. – Fay – mondja –, amikor az ilyen nagy családok összejönnek, más bandák néha… lehetőségként tekintenek rá. Két legyet egy csapásra,