Amikor végre odaérünk a fekete limuzinhoz, Kent és Daniel a hátsó ülésre ülnek be, a két oldalamra, szorosan közrefogva engem. Közéjük szorulva a két térdem közé kulcsolom a kezem, és próbálok a lehető legegyenletesebben lélegezni.
– Indulás! – szól rá Kent határozottan Carlosra, aki engedelmesen padlógázzal elhajt. Kent továbbra is kifelé bámul az ablakon, a tájat kémlelve további fenyegetések ut
















